Az ágyamba fekszem és gondolkozom h kezdjem el írni.
De kiadok magamból mindent ami bennem van ugyérzem.
Nincs kedvem mindenkinek magyarázkodni mi a bajom.
Elvesztettem,ennyi volt. Egy világ omlott bennem össze:( Nagyon szeretem és hiányzik :'(
Amikor kimondta h legyünk csak barátok elöször nem tudtam mit mondjak sírőgörcsöt kaptam.
Imádtam , mindent megtettem érte..:(
Most ahogy ezeket igy leirom nem látok a könnycseppektől.
Délután anyum kicsit felakart viditani igy eljött velem Tatára a farsangi cukrász,pincér szakács kiállitásra.Nagyon szépek voltak a kiállitott kaják és a feldiszitett asztalok de különösképp nem érdekelt.Folyton csak rá gondoltam és sírtam...
Bármerre nézek mindenről Ő jut eszembe , minden zeneszámról amit csak hallgatok.Értelmét nem látok az életemnek nélküle. Ő volt a legnagyobb boldogságom de elvesztettem.
Aztmondják az idő begyógyitja a sebeket de nem hiszem.
Ha valakit igazán szerettünk azt mindig is fogjuk.
És hogy mi lesz ezután? Barátok maradunk és ugyanugy fogunk találkozni de az nem a régi lesz :/
Elci mondta h menjek le hozzá vmikor de jelenleg a szobámbol sincs kedvem kimozdulni.
Szegényt mikor tnap sírva felhivtam h mi történt utánna ő is elsírta magát. :(
Most is az Ő polojába vagyok és feltettem a laptopra a plüssrókát amivel egy csomot hülyültünk, nála van a párja a borz .
Többet nincs erőm írni :'(
De befejezésképp:
KÖSZÖNÖM SZÉPEN EZT A CSODÁLATOS MAJDNEM 3 HÓNAPOT
NAGYON SZERETLEK ÁDÁM ! <33.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése